Félelem a moziban: Így nézhet ki az atomháború, ilyen lehet a pusztítás

Másnap (1983)

Nicholas Meyer filmje az atomháború előtti és után hetek történéseit mutatja be egy amerikai kisvárosban. A történetben szándékosan nem derül ki, melyik ország támadott először, mert a rendező azt akarta, hogy a nukleáris pusztítás okozta szörnyűség legyen a fókuszban, nem az, hogy melyik kormány a felelős. A film 1983. november 20-án került adásba és a mai napig a legnézettebb amerikai tv film: több, mint százmillió embert ültetett a képernyő elé.

A történet helyszíne Kansas City és főszereplői átlagos amerikai családok, akiken keresztül átéljük az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti konfliktus borzalmas hatásait. Egy orvos sűrű műszakokat visz egy kórházban, egy farmer lánya az esküvőjére készül, egy katonának nemrég született kislánya. Ahogy a nagyhatalmak közötti feszültség Európában élesedik, a szereplők közül páran elkezdenek felkészülni az összecsapásra, míg mások az utolsó pillanatig nem hiszik el, hogy kitör a háború. A film realisztikusan mutatja be az atomvillanás és az azt követő nukleáris tél pusztításátt: az ételért harcoló, kétségbeesett embereket és a sugárzás szörnyű hatásait az emberi testre. A film végén a stáblista előtt egy felirat figyelmezteti a nézőt arra, hogy amit látott, fikció, egy valós nukleáris háború következményei sokkal rosszabbak lennének.

Testamentum (1983)

Lynne Litmann kisvárosi drámája ugyanabban az évben készült, mint a kultuszfilmmé vált Másnap és különlegessége, hogy máig ez az egyetlen nukleáris apokalipszisről szóló film, amit nő rendezett. A cselekmény középpontjában egy tipikus, idilli kaliforniai család áll, akinek életét felforgatja a nukleáris háború. Itt nem vagyunk a pusztítás epicentrumában, a szereplők csak a becsapódó bombák baljós visszhangjait érzékelik. A kisfiú éppen mesét néz, amikor a tévé hirtelen vészhelyzeti adásra kapcsol, a távolban pedig a detonációk villanásai és szirénák hangja érzékelhető. A helyi közösség összefog és kezdetben megpróbálja fenntartani a normális életet: szórakoztaták egymást és beosztják az ételt. A sugárzás azonban hamarosan eléri őket és először a gyerekek halnak meg, majd az idősek, végül mindenki.

Jericho (2006-2008) 

Ez a sorozat csak két évadot élt meg, pedig még csaknem húsz év elteltével is kínosan releváns.

A történet egy amerikai városka lakóinak életét mutatja be, miután 23 amerikai nagyvárost ér nukleáris támadás. A bombázás oka nem ismert, ott csatlakozunk be, hogy a szereplők a Denver felől felszálló gombafelhőt nézik. Elmegy az áram, minden elektromos készülék használhatatlanná válik és a kisváros lakói elszigetelődnek. Vezetőjük a polgármester 32 éves fia, Jake lesz, akinek irányításával az emberek először még barátsággal bartereznek a szomszédos település lakóival, de hamar ellenségekké válnak és kitör a konfliktus. Az új, totalitárius kormány elnyomott rendőrállammá teszi a kisvárost, így a lakók lázadása elkerülhetetlenné válik. A sorozat egy poszt-apokaliptikus politikai dráma, amelyet - miután a második évad után méltatlanul elkaszálták - az alkotók képregény formájában folytattak.

Hat óra - Fear the Walking Dead (2021)

Az ismert zombis-sorozat, a The Walking Dead spinoffjának 85. része is bepillantást enged az atomháború utáni mindennapokba. Három túlélő - egy férfi, egy nő és egy kisbaba - egy partra vetett atomtengeralattjáróban keres menedéket, miután megtisztították az előhalottaktól. Az élelemhiány arra kényszeríti őket, hogy a nő kimerészkedjen a kihalt környékre. Védőruhát és gázmaszkot vesz és ételt keres egy boltban, de műszere mutatja, hogy a tápszer sugárszennyezett. Később útjukat keresztezi egy sugárzástól szörnyen összeégett férfi és nő, akik azt állítják, a csecsemő az ő gyerekük. Érdekesség, hogy az epizódban még a zombikat sem kíméli a radioaktivitás, az ő arcukat is égések torzítják.

Ahogy az Origo is megírta A Szürke senkik kétszeresen is hiánypótló munka, a film egy frontvonalon játszódó első világháborús film.