Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Ukrajnából a szomszédos országokba irányuló egyes mezőgazdasági termékek behozatali tilalmának szeptember 15-ig tartó hatályát meg kellene hosszabbítani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter múlt csütörtökön Varsóban lengyel hivatali kollégájával, Robert Telusszal közös sajtóértekezleten. A kétoldalú megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Nagy István méltatta az öt uniós tagállam − Lengyelország és Magyarország mellett Bulgária, Románia és Szlovákia − közös fellépését az ukrán gabonaügyben.
A közös akaratérvényesítésnek köszönhetően ma már nem nemzeti, hanem európai uniós intézkedések hatására tudjuk védeni határainkat és a gazdáinkat
− emelte ki. Mindez azonban ideiglenes helyzet, amely jelenleg szeptember 15-ig van érvényben − tette hozzá. Nagy István az Origónak azt is kifejtette, hogy tovább erősödött Varsóban az Ukrajnával határos, az onnan származó gabonaexport dömpingnek leginkább kitett frontországok egysége. A gabonakérdés fontosságát jelzi, hogy a találkozón részt vett Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke is.
Az eseményen közös nyilatkozatot fogadtunk el az agrárminiszter kollégáimmal az ukrán mezőgazdasági termékek jelentette piaci nehézségek kezelésére. A dokumentumban közösen jeleztük, hogy az ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat országaink területére szeptember 15. után is fenn kell tartania az Európai Uniónak legalább az év végéig -
mondta a miniszter,
MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉSRE A TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐI EGYETÉRTETTEK ABBAN IS, HOGY TRANZIT SZÁLLÍTÁSI DÍJTÁMOGATÁST KELL BRÜSSZELNEK BIZTOSÍTANIA ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ UKRÁN GABONA ELJUSSON A HAGYOMÁNYOS PIACAIRA, ÉS NE RAGADJON BE A FRONTORSZÁGOK TERÜLETÉN.
Az Uniónak meg kell értenie a nehézségeinket és cselekednie kell, mert kihívások egyre több tagállamban jelentkeznek. Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de felelősséggel tartozunk a magyar gazdákért, akiknek meg fogjuk védeni az érdekeiket − emelte ki a miniszter.
A helyzetet bonyolítja, hogy
Ukrajna valójában nem azt akarja, hogy a szállítmányok eljussanak a szegény afrikai országokba, azért ugyanis sokkal kevesebbet kaphatnak, mint ha a szomszédos országokban (például Magyarországon) az uniós piacokra öntik. Ahova egyébként nem is önthetnék, mivel a rossz minőségű ukrán gabona nem felel meg az uniós követelményeknek.
Így most valójában a háborús helyzetet kihasználva akarnak ügyeskedni - és ebben Brüsszel láthatóan megpróbál segíteni nekik.
Nem csak a termésátlaga alakul a búzának a várakozások alatt, az árak is alacsonyak, amiben jelentős szerepe van az átgondolatlan brüsszeli döntések miatt a hazánkba és szomszédos országokba beáramló ukrán gabonának
– írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Mandiner érdeklődésére.
Hazánkban a búza betakarítása folyamatos, jelen állás szerint 5,6 tonna/hektár körüli termésátlaggal, ami a várakozáson aluli
– tudták meg a NAK-tól. Viszont az ukrán dömpinggabona miatt az árak is alacsonyak. Vagyis a gazdák kevés gabonát tudnak eladni, azt is áron alul.
Látható a tőzsdei jegyzésen a május végi mélyponthoz képest pozitív irányú elmozdulás, azonban erősen volatilis a piac. Továbbá az alacsony felvásárlási árak miatt sok tavalyi termény is még a raktárakban van, a kisebb gazdálkodóknál raktározási probléma is jelentkezhet. Közölték:
általánosságban elmondható, hogy az idei évi gabona még tárolhatónak látszik, a kukoricának, napraforgónak azonban kétséges lehet a majdani helye.
Az ukrán mezőgazdasági termékek Brüsszel által engedélyezett vámmentes behozatala miatt hazánk és más, Ukrajnával szomszédos országok piaca jelentősen torzult.
„Ezen a téren a V4 országok továbbra is egységes uniós megoldást sürgetnek, amely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek – miként az tervezett volt és a vámok tavalyi eltörlésének oka volt – elérjék végső, alapvetően EU-n kívüli rendeltetési helyüket – hangsúlyozta a NAK, amely komoly és aggasztó problémának látja a vámmentesen beérkező ukrán gabonát.
Ezt ugyanis nem a szigorú EU-s előírások figyelembe vételével állították elő, és ezért egészségügyi kockázatot jelent, akár betegségeket is okozhat, amellett, hogy a dömping leveri az árakat.
A NAK álláspontja szerint az ideiglenes intézkedéseken túlmenően a vámtarifákat és kvótákat a lehető leghamarabb vissza kell vezetni, az ukrán mezőgazdasági termékek importdömpingje miatt további egységes, határozott brüsszeli intézkedésekre van szükség.
Az ukránok persze nem akarnak engedni, Zelenszkij már zsarolni kezdte Brüsszelt, és fenyegetőzik, nehogy a szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmat meghosszabbítsák. Ursula von der Leyen pedig, mint mindig, most is Ukrajnának akar kedvezni.
