A modern embernek újra kéne tanulnia az evést

Mivel immunrendszerünk állapota elsősorban beleink működésétől függ, a felborult emésztés következtében az emésztetlenül erjedő ételekből rengeteg méreganyag szabadulhat fel a testben, folyamatosan aláásva egészségünket. A falás vagy éppen a túl forró ételek belapátolása gyomorégést, puffadást, akár hasi fájdalmat is okozhat.

Hogy az étkezés terén milyen távol kerültünk a normálistól, az abból is kiderül, hogy lassan már képzésre szorulunk ezzel kapcsolatban. Az átgondolt, tudatos, lassabb tempójú, szükségleteknek megfelelő táplálkozást ezért az Egyesült Államokban újabban külön kifejezéssel illetik: "természetes emésztéskönnyítő terápiának" nevezték el.

Hogyan működünk?
Emésztőszerveink mérete testünkhöz arányítva óriási. Vékonybelünk 5-7 méter hosszú, és felszívó felülete elérheti a 250 négyzetmétert is - ez kb. egy normál teniszpálya méretének felel meg.

Emésztésünkben részt vesz még a nyelőcső, a gyomor, a vastagbél, a máj és a hasnyálmirigy, valamint az. A tápláléknak igen hosszú utat kell bejárnia, míg végül távozik a szervezetedből. A lebontást baktériumok és enzimek segítik.

Az enzimek a nyálmirigyekben, a gyomorban és a hasnyálmirigyben termelődnek. Minden fő táplálékféleségnek megvan a saját bontómolekulája: az amilázok a szénhidrátokat, a lipázok a zsírokat míg a proteázok a fehérjéket bontják. A bontóenzimek célja az, hogy a táplálékkal bevitt anyagokat olyan egységekre szedjék szét, amiből aztán szervezet felépítheti izmait, csontjait és a zsírszövetet.

Az elmúlt évek-évtizedek egyik táplálkozástudományi felfedezése az volt, hogy a zöldségek-gyümölcsök nyers állapotban sok emésztés megkönnyítő enzimet tartalmaznak - főzéssel vagy más feldolgozási módszerrel azonban ezek elbomlanak. A zöldségek-gyümölcsök nyers állapotban való fogyasztását ezért ma már minden táplálkozási szakértő ajánlja.

Nem a tabletta a megoldás
Betegségeink jó része az elégtelen emésztés következménye. Ezt felismerve a gyógyszergyártó cégek egyre újabb emésztéskönnyítő szereket dobnak piacra, ám ezek a szerek többnyire nem oldják meg a problémát, legfeljebb késleltetik a következményeket, ha valaki továbbra sem étkezik egészségesen. Hiszen mi értelme annak, hogy valahányszor túlesszük magunkat, bedobunk egy tablettát? Az emésztésünk valóban felgyorsulhat tőle, ám ettől még a szervezetnek meg kell küzdenie az extra kalóriákkal, zsírokkal. Ennél nyilván sokkal jobb megoldás annyit enni, amennyire a szervezetünknek szüksége van.

Napjaink másik fő problémája, hogy egyszerűen elfelejtettünk rágni. Pedig ezzel nagyban csökkenthető a gyomor és a belek hirtelen terhelése, ugyanis az emésztőenzimek már azelőtt elkezdenek termelődni, hogy a táplálék megérkezne. A gyomor ugyanis már akkor megkapja az impulzusokat az agytól - nemsokára táplálék érkezik - amikor elénk kerül az étel, így felkészül a rá váró munkára. Lassabb ütemű evéssel és kisebb falatokra bontott táplálékkal a gyomor és a belek is könnyebben megbirkóznak.

Fontos lenne megérteni, hogy az evés optimális esetben egyfajta szertartás - nem véletlenül mondtak egykor hálaimát az étkezések előtt. Minél nyugodtabb körülményeket teremtünk a reggelihez, ebédhez, vacsorához, minél több érzékszervünk fogadja be az ételhez kapcsolódó impulzusokat, szervezetünk annál felkészültebben fogadja a bevitt táplálékot. Hogy agyunk a helyes utasításokat adja emésztőrendszerünknek, legalább olyan fontos, mint az hogy egészséges, építő hatású ételeket fogyasszunk. Ha állva vagy épp kocsiban ülve dobunk be egy szendvicset, fel sem fogjuk, mit történik, pusztán a mardosó éhséget igyekszünk csillapítani. Az így bevitt étel nem okoz örömet, és a tápanyagok felszívódása sosem lesz optimális.