Kiderült, min csúszott el a tranzakciós adó

Nem azért kellett kivetni a bankokra a 75 milliárd forintos tranzakciós pótadót, mert az ügyfelek kevesebb tranzakciót bonyolítottak le – mondta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

Júniusban, amikor a kormány számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a tranzakciós illetékből még csak megközelítőleg sem folyik be annyi, amennyit a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezett – az időarányos teljesítés a felénél sem járt –, és ezért meg kell emelni a kulcsokat, akkor Varga Mihály akkori gazdasági miniszter azt mondta, ennek éppen az ügyfelek alkalmazkodása az egyik oka.

A befolyó "pénzügyi tranzakciós illeték kisebb mértékének az egyik oka éppen az, hogy a háztartások, a vállalkozások rendkívül gyorsan reagáltak az új illetéktípusra, és például számlaösszevonással csökkentették azokat a költségeiket, amelyeket a korábbi forgalom alapján vélelmezett a minisztérium" – mondta Varga az emelések bejelentésekor. (Ezen a videón, 15:22-től.)

Ennek tehát ellentmond Nagy Márton kijelentése, amely szerint "egyértelműen megcáfolható, hogy erre a tranzakciók értékének, vagyis az adóalapnak a csökkenése miatt lett volna szükség, ez ugyanis nem következett be". A magyarázat ezzel szemben az új adó és a "bizonytalan becslés" – fogalmazott az MNB ügyvezető igazgatója az interjúban. Nagy elmondta, hogy a banki adatszolgáltatáson alapuló, rendelkezésre álló adatok nem voltak teljesen megbízhatóak - de ez csak később derült ki.

A tranzakciós adó ötletét Matolcsy György jelentette be még 2012 közepén nemzetgazdasági miniszterként, ő ma a jegybank elnöke. Az NGM 300 milliárd forintos bevételt várt idén az adótól, de már tavasszal lehetett látni, hogy ennek durván a fele jöhet össze. Korábban írtunk róla, hogy a tárca elszámolta magát, ezért is kellett a kormánynak júniusban megemelnie a tranzakciósilleték-bevételt és egy egyszeri adót kivetnie a bankok tranzakciósadó-befizetéseire.